2014. július 13., vasárnap

Mi a fene történik itt?

Sziasztok!
Itt van a kövi rész, remélem tetszeni fog. És nem felejtsetek el, nyomokat hagyni magatok után! :)
És imádlak titeket. 4 taggal bővült az olvasóim száma. Köszönöm szépen. :)
Puszi, Lara xx.





Reggel felkelek és csak ülök és nézem a nagy semmit. Ülök a szobámban és nem tudom. Suliban kéne lennem és még el is kel készülnöm. A házi dolgozatomat is le kell adnom Mr. Malik-nak is. Áá.. miért kellet neki megjelenni?
-Kinek?-kérdezi egy hang.
-Apa!-fordultam meg.
-Na? Ki jelent meg?
-A bátyám.
-Oh. Lara.-ölelt meg.
-És azt akarja,hogy költözzek hozzá.
-Nem engedem.-mondta határozottan.
-De miért nem? Ő a tesóm!-csattantam fel. És Luket-meg elengedted.
-Igen! Mert ő a fiam te meg ..........-ült le az ágyra.
-Én meg?
-Te meg a kislányom vagy!-kiabált rám.
Láttam, hogy a padlón könnycseppek jelentek meg.
-Én nem akarlak téged elveszíteni. Mert ha elmész akkor már nem lesz rám szükséged, és ez.......-és sírt tovább.
Én csak álltam ott és néztem. Odafutottam.
-Apa! Rád mindig szükségem lesz.-és megöleltem.
Egy puszit adott a fejem búbjára, és ott álltunk az szobámban.
-Apa. Szeretlek.
-Én is, de nagyon.
-Mi folyik itt?-kérdezte Kim.
-Semmi. Lelkizés volt, vagyis van.-nevettük el magunkat.
-Oké. De mehetünk?
-Persze.-válaszoltuk.
Megyünk le a lépcsőn, és csak annyit vettem észre,hogy volt Kim, nincs Kim. Kim a földön ül és magán nevet. Én nézek rá olyan nem tudom fejjel.
-Áú. Ez most nagyon fájt.-Kim.
-Miért rohantál?
-Mert, hogy legyen mit kérdezned.
Megyünk a kocsihoz, és apu már a dudát nyomta, hogy siessünk már.
Beültünk a kocsiba és mát a suliba igyekeztünk. Az út olyan nem tudom, hogy milyen volt mert nem arra figyeltem. A sulihoz érve, Kim kimászott a kocsiból és előre futott.
-Kim, hová mész?-kiabáltam utána.
-A tanárhoz!-jött egyenesen a válasz.
Oké, ez most nekem egy kicsit fura volt. De lehet, hogy nem csak nekem. Na mind egy, nem is gondolok rá. Megyek a szekrényem felé, mert a kottákat ki kell vennem a tanárnak. Áá.... miért kell éneket tanulni? Jó szeretek énekelni de, miért  erről beszélek? Kinyitottam a szekrényt és egy fénykép esett ki belőle. De én képet nem tettem a szekrényembe. Na de ez nem érné ha nem mutatom meg nektek.
Ez a kép volt az. Itt pont Luke-val vagyok és azon a napon ment el. De félreértés ne legyen, Luke a mostoha tesóm. De ez a kép nála kellene lennie. Nagyban nézem a képet és valaki átkarolta a derekamat. Megfordultam és ki volt az.
-Luke!-kiáltottam fel.
-Hugi!-felkapott és megpörgetett.
-Hát te? Hogy, és mikor?-kérdeztem.
-Haza jöttem, hogy lássam a hugomat.
-Apáék tudják, hogy haza jöttél?
-Nem. De majd megtudják.
-Nagyon örülök, hogy haza jöttél.  De énekre kell mennem. Majd beszélünk. Szia.
Ott hagytam és mentem az ének terem felé. Nyitom ki az ajtót és nem hiszek a szemeimnek. Kim és Mr.Malik az asztalom smárolnak. Fújjj.
-Mi a fene történik itt?-szólaltam meg.
-Lara, várj megmagyarázom.-Kim
-Lara, megmagyarázzuk.-Zayn
Megfordultam és kifutottam a teremből. Ez kész őrület Kim és Zayn? Fúj. Kirázott a hideg. Ez csak egy álom. Becsukom a szemem és ez a dolog meg se történt. Megfordultam, hogy követ-e Kim de nem Kim volt, hanem Zayn.
-Lara, várj már!
-Nem! Hagyjon engem békén. Undorító!-fordultam vissza.
-Várjál már! Legalább hagy magyarázzam meg.-szorítani kezdte a karomat.
-Nem! Engedj el!
-Na jó. Ha nem jössz velem akkor én viszlek el.-és húzott maga után.
-Hagyjál békén!
-Lara! Csak hallgass meg. Én és Kim jelenleg együtt vagyunk.-mondta ki.
-Mi van?-kérdeztem vissza.
Ezt nem hiszem el. Kim? Itt álok Zayn előtt és nem tudok megszólalni. Mit mondjak? Valamit mondanom kell. De mit?
-Na? Mit szólsz?-Zayn.
-Gratulálok.-válaszoltam.
-Köszi. Tudtam, hogy te nem akadsz ki.
-Na menjél, vár a barátnőd.-mondtam.
Rám mosolygott és elment. Az tuti, hogy énekre nem megyek be. Inkább kint az udvaron maradok. Megyek az ajtó felé és valaki vagy valami nekem jön.
-Bocsi. Oh te vagy az?-Niall.
-Igen én vagyok.-és elmentem.
 Ekkora gyökért, mint ő a föld nem hordott a hátán. De nem is érdekel. Nem tudom, hogy mi baja van velem. De ha ilyen velem akkor én is ilyen leszek vele.