2014. március 7., péntek

Prológus



Egy átlagos életem volt, és számomra van. Mikor kicsi voltam, anyukám és apukám itt hagyott engem, meg a testvéremet. Nevelő szülőkhöz kerültünk, de nem volt egy felemelő érzés. 11 évesen intézetbe kerültem és elválasztottak a testvéremtől. 16 éves koromban, csak a bajt kerestem megpróbálkoztam már érvágással  is. 17 éves korom óta, egy másik család fogadott be magához. Kimmel a legjobb barátommal, még mai napig tartom a kapcsolatot. A tesómmal nem tudom hogy mi van, de nem is érdekel. Hogy miért? Azt ígérte nekem 15 éves koromban, hogy eljön értem és együtt fogunk élni. Tudtam, hogy ez csak egy álom. Most 18 éves vagyok, és még mindig ugyan annál a családnál vagyok, aki befogadott engem egy éve. Nagyon szeretem őket, és törődnek velem. Végre találtam egy olyan családot, aki szeret engem.
 Ha kíváncsi vagy az életem további részeire akkor kövess engem!!

8 megjegyzés: